2014. december 17., szerda

                           Az oroszlánkirály



                                   Az Oroszlánkirály története a képzeletbeli afrikai Büszke Birtokon játszódik, ahol Mufasa, egy oroszlán királyként uralkodik a többi állat felett . A film kezdetén Rafiki, a mandrill sámán bemutatja Simbát, Mufasa király és Sarabi királynő fiát a Trónszirt körül gyülekező állatalattvalóknak.

                        Mufasa fivére, Zordon rájön, Simba születésével elvesztette a jogot, hogy a Mufasát követő király ő lehessen, így azt tervezi, hogy megöli Simbát és Mufasát annak érdekében, hogy elfoglalhassa a trónt. Zordon bogarat ültet Simba fülébe azzal, hogy az elefánttemetőről, egy a Büszke Birtok határain túl eső területről mesél neki, ahova Simbának tilos mennie. A kis oroszlán nem engedelmeskedik apja parancsának és elviszi barátját, Nalát a temetőbe. Itt a kölyköket Shenzi, Banzai és Ed, Zordon hiéna csatlósai kergetik meg, Mufasza azonban megmenti a kicsiket. A király ugyan leszidja fiát, az éjszakában játszadozni kezdenek, Mufasza az égre tekintve pedig elmondja fiának, az összes csillag az égen egy-egy halott király lelke, így ha meghal, akkor ő is oda fog kerülni.
Másnap nyugodt Zordon később egy gnúcsordát üldöztet egy közeli szurdokba, ahol Szimba így csapdába esik, Mufasa pedig kénytelen hírmondójával, Zazuval fia segítségére sietni. Csakhogy Zordon leüti Zazut, a megfelelő pillanatban pedig lelöki az egyik sziklaszirtről Mufasát a mélybe, megölve ezzel a királyt. Zordon ezután elhiteti Simbával, hogy a fiatal oroszlánkölyök felelős apja haláláért, és arra ösztönzi, hogy meneküljön el a Büszke Birtok határain túlra. A kis kölyök így önmagát szégyellve, bűnösnek érezve hagyja el apja birodalmát, nagybátyja pedig mindenkivel elhiteti, hogy Szimba és Mufasa a gnúcsorda áldozatai lettek, majd a hiénák támogatásával elfoglalja a trónt.

                        A történtek után a távoli sivatagban két jó barát, Timon, a szurikáta és Pumbaa, a varacskos disznó rátalál az eszméletlen Szimbára, akit ki is mentenek a keselyűk gyűrűjéből. Egy rövid eszmecserét követően, hogy vajon érdemes-e egy oroszlánnal barátságot kötni, a duó saját mottójuk, a „Hakuna Matata” törvényei szerint nevelik fel a kölyköt a dzsungelben.
                      Később, amikor Szimba felnő, összetalálkozik gyermekkori barátjával, Nalával, aki beszámol róla, hogy Zordon zsarnokoskodó, nemtörődöm hozzáállása pusztulást hozott a Büszke Birtokra és átadta a hatalmat a több száz idétlen és erkölcstelen hiénának. Arra kéri Szimbát, hogy térjen vissza és foglalja el az őt megillető királyi trónt, de az visszautasítja, hiszen meg van elégedve jelenlegi boldog életével, valamint még mindig bűnösnek érzi magát saját apja halálát illetően. Nala felelősségre vonja, és közli, hogy ez Szimba kötelessége.
Azon az éjszakán Simba az égre néz, és felkiált apjához, amikor is feltűnik Rafiki, akit Szimba bolondnak hisz. A mandrill azonban a a tudás és humor ötvözetével sikeresen meggyőzi Szimbát arról, hogy a király lelke máig benne él, majd Mufasa szelleme jelenik meg az égen, és a film egyik legemlékezetesebb jeleneteként megszólítja fiát és emlékezésre készteti. („Emlékezz, ki vagy!”) Szimba ezek után úgy dönt, visszatért a Büszke Birtokra.
                        A törvényes trónörökös Nalával, Timonnal és Pumbaával együtt hazatér, majd a trónszirten szembeszáll nagybátyjával, és Mufasa halálának igaz történetére is fény derül, ahogy a meglehetősen magabiztos Zordon megpróbálja Simba ellen hangolni az oroszlánhölgyeket (beleértve Nalát is). Mialatt Timon és Pumbaa kiszabadítják Zazut, ádáz küzdelem tör ki az oroszlánhölgyek és a hiénák között, mialatt Simba Zordonnal viaskodik. Hadakozásuk közben Zordon megpróbálja minden rosszal a hiénákat vádolni, és végül bevallja az oroszlánok előtt: ő ölte meg Mufasát. A bosszúra éhes Szimba a mélybe lökhetné nagybátyját, de mint mondja, ő nem az a fajta. Végül védekezésként lerúgja magáról támadó nagybátyját, aki így mégis csak a mélybe zuhan, lent pedig elfogják a hiénák -akik nem igazán vették szívesen, hogy Zordon őket állította be ellenségnek- és megölik bukott vezetőjüket, majd a vihar által okozott tűzben mind odavesznek. Ahogy a trónra jogosult király foglalja el a trónszirtet, a Büszke Birtok ismét zöldbe borul és kivirágzik .
                          A film zárójelenetében Rafiki a magasba emeli Simba és Nala újszülött kölykét, és az élet körforgása így folytatódik…
Gyerekkorom kedvenc mesefilme volt ez, de mai napig nem tudom megmagyarázni, hogy miért. Ahogy vége lett tekertem vissza, és újra meg újra megnéztem. 
A vékony gyerekhangtól zengett az egész lakás amikor üvöltöttem a Hakuna Matatat. Emlékszem, hogy kívülről tudtam az egész mesét és mindig mondtam a szereplőkkel egyszerre.
         Gyerekkoromban nagyon apás voltam, így borzasztóan ért az amikor Mufasa meghalt. Volt olyan, hogy napi tizszer néztem  meg, de tiszedszerre is sírtam azon a jeleneten.
A kedvenc szereplőm, ha jól emlékszem Timon volt, mindig őt utánoztam, a mozdulatait, a dalokat amiket énekelt, amiket mondott stb.

Mikor kicsi voltam, eljátszódtam azt a jelenetet, mikor a majom az égbe emeli a kisoroszlánt.


           A mindennapi életre vetítve Mufasa az apa, aki még halála után is figyeli és óvja fiát.
   Simba ő egy ilyen kis energiával teli gyerek, akinek nem lehet parancsolni, mert mindig a saját feje után megy.
   Timon az aki itt sokat mond fölöslegesen, de mindig segít azoknak akik bajban vannak.
   Pumba ő nagyszerűen tűri Timon fecsegését és butaságait. Teljes mértékben kiegészíti egymást ez a két barát.
               Kedvenc mondat: “A múlt is fájhat, de az én filozófiám szerint vagy elugrasz előle, vagy tanulsz belőle.”

Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_oroszlánkirály
Képek: http://www.moziplussz.hu/kepek/hirek/2010/06/az_oroszlankiraly.jpg
              http://media.port-network.com/picture/instance_1/336912_1.jpg
              http://m.cdn.blog.hu/fi/filmbook/image/lion%20king228463C4b-lk_ks04p.jpg
              http://pctrs.network.hu/clubblogpicture/5/1/_/51648_160109078_big.jpg

                                           Shrek            


                 A film hőse Shrek, a mogorva ogre, aki egymagában él a mocsarában. Azonban egy nap mesebeli lények lepik el a mocsarát, akiket a környék uralkodója, az apró termetű Farquaad nagyúr száműzött oda. Shrek és a nyomába szegődő beszélő szamár felkeresik Farquaadot, akivel egyezséget kötnek: a nagyúr kitelepíti a lényeket a mocsárból, ha cserébe Shrek kiszabadítja a tűzokádó sárkány várából a szépséges Fiona királylányt, akit azért venne feleségül, hogy király lehessen.
Shrek és Szamár hosszú utazás után megérkeznek a sárkány várába, ahol a vár gazdája, a félelmetes sárkánylány rájuk támad. Szamár a sárkány női hiúságát kihasználva eltereli a figyelmét, így Shreknek sikerül kiszabadítania a királylányt. Fiona eleinte igencsak csalódott, hogy a szőke herceg helyett egy nagydarab ogre érkezett.

            Miközben Farquaad vára felé tartanak, különös vonzalom alakul ki a zöld szörny és a királylány között. Fiona azonban éjszakánként mindig elbújik. Szamár hamarosan rájön a titokra: a hercegnő éjszakánként csúf, zöld ogrelánnyá változik. Az átkot a szerelem első csókja törheti csak meg. Shrek kihallgatja Szamár és Fiona beszélgetését, de mivel nem tudja, hogy Fiona ogrealakot szokott ölteni, azt hiszi, a "csúf szörny" kifejezés őrá vonatkozik. Sértődötten és csalódottan adja át Farquaadnak a királylányt, majd visszavonul az immár meselény-mentes mocsárba.


Szamár felkeresi Shreket és tisztázza a félreértést. A sárkánylány hátán a templomba repülnek, hogy megakadályozzák Farquaad és Fiona esküvőjét. A nagyúr először kineveti az ogrét, de jókedve hamar undorrá válik, mikor lemegy a nap, és a hercegnő alakot vált. A katonák rátámadnak a két ogréra, de ekkor megjelenik a sárkánylány, és lenyeli a töpörödött uralkodót. Shrek és Fiona boldogan csókolják meg egymást és az átok megtörik: Fiona örökre ogrelány marad. Hatalmas lakodalmat csapnak, ahova az összes mesebeli lényt is meghívják, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

            Ez egy olyan mese, melyet nem pici koromban láttam. Nagy változás volt ez a mesevilágban, hisz nem úgy végződik, mint általában a mesék, hogy a sármos királyfi feleségül veszi a gyönyörű királykisasszonyt. Ebben a mesében bebizonyosodik az, hogy nem muszáj valaki gyönyörű legyen ahhoz, hogy boldogan éljen míg meg nem hal.
            Még egy nagy változás az is, hogy Fiona innkább azt választja, hogy örök életére ogre legyen, hisz az ő boldogságát nem a szépsége adja, hanem Shrek.
             Amit még nagyon nagyon szerettem ebben a mesében az az volt, ahogy a szereplők viselkednek. Teljes emberi tulajdonsággal vannak felruházva, hisz nem mindig ülnek egyenesen az asztalnál, megesik, hogy szürcsölik a levest, maszatosak lesznek stb.
             Ez egy olyan rajzfilm,amely megmutatja az embereknek hogy ezek a dolgok is mind rendben vannak. Nem kell mindig szerepet játszani, nem kell mindig viselkedni. Van amikor csak azt kell tenni ami jól esik.
              Shreket egy olyan emberhez hasonlítanám, aki nem arról híres, hogy gyönyörű, mégis nagyon jól érzi magát a bőrében. Eleinte azt hiszi, hogy jó neki egyedül élni, sőt kifejezetten zavarja, ha valaki társaságként csatlakozik, aztán Fióna mellett rájön, hogy neki is szüksége van a szeretetre.

               Fióna egy nagyon határozott nő, aki nem tűri el, hogy bárki is parancsoljon neki, vagy megmondja hogy mit csináljon. Van egy nagy titka, melyet csak akkor árul el, mikor rájön, hogy van olyan lény akinek akkor is szép mikor azt hiszi ő a világ legrusnyább teremtése.
                Szamár a tipikus barát jelképe, aki minden lében kanál, sokat fecseg, de a bajban mindig barátja mellett áll és segít rajta.
       Az én kedvenc szereplőm Szamár volt ebben a mesében. Ő mondta a legvicesebb dolgokat és hű barát maradt a végsőkig.
        Következik Az Oroszlánkirály.:)

Link:http://hu.wikipedia.org/wiki/Shrek
Képek: http://www.rekamesei.hu/wp-content/uploads/2014/02/shrek-ajanlott.jpg
              http://www.pohadkar.cz/public/media/Shrek/Obrazky/Obrazky_-_Shrek_11.jpg
              http://www.resimrehberi.com/files/file/shrek_1.jpg
              http://revistacinefagia.com/wp-content/uploads/2004/06/shrek-2-1.jpg

2014. december 16., kedd

                                            Anasztázia

               Volt egyszer, nem is olyan régen egy Anasztázia nevű ifjú hercegnő, aki a pompás paloták és fényes estélyek varázslatos világában élt. 1916-ot írtak, s a legendás Romanov család a dinasztia uralkodásának háromszázadik évfordulóját ünnepelte. Az ünnepi esemény tiszteletére a cár nagyszabású fogadást rendezett, s a bál legfényesebb csillaga éppen Anasztázia volt. Az estélyen a hercegnő Párizsban élő nagyanyja, Mária is részt vett. Anasztázia kérlelte őt, hogy ne utazzon vissza Franciaországba, maradjon a családdal. Mária, hogy megvigasztalja unokáját, megajándékozta őt egy zenélő dobozzal, amely kettejük titkát, közösen énekelt altatódalukat játszotta. A dobozka kulcsára vésett felirat azt ígérte, hogy Anasztázia és nagyanyja hamarosan találkoznak Párizsban. A cári palota fölött azonban sötét felhők gyülekeztek. A száműzetéséből Szentpétervárra visszatért Raszputyin bosszút forralt. Gyűlölettől megmérgezett lelkét eladta a sötétség erőinek, s cserébe hatalmat kapott rá, hogy elátkozza a cári famíliát. Az országban nemsokára kitört a forradalom, és pusztító tüzének áldozatul estek a Romanov család tagjai is. Csak Anasztázia és nagyanyja menekültek meg – őket ugyanis egy Dimitrij nevű bátor konyhás fiú az utolsó pillanatban kiszöktette a palotából.

        

          Anasztázia otthonba került, amelyet nagykorúan el kellett hagyjon. Nem tudta mit jelent a medálon lévő felirat,mely szerint “Találkozunk Párizsban.”
Semmire nem emlékezett múltjából, ezért úgy döntött utánajár ki is ő valójában.
Eközben a fennebb említett Dimitrij és cimborája Vlagyimir meghallgatást rendeztek, hogy megtaláják  az orosz cárnő unokáját.
Anasztáziát Dimitrijhez küldték vízumért, de ahogy a fiu megpillantotta a lányt rögtön hasonlóságot fedezett fel közte és Anasztázia között.
Elhatározták, hogy magukkal viszik Párizsba.

  Az út nem volt zökkenőmentes, hisz Rasputyin mindent elkövetett, hogy a lány ne maradjon életben.
A cárnő nem akarta fogadni  Anasztáziát, hisz már elege lett a sok hazugságból és csalásból.
Dimitrij nem adta fel, így bebizonyosodott, hogy ő tényleg az igazi.
Raszputyin újra megpróbálja megölni a lányt, ám a kocka nagyot fordul és Anasztázia öli meg Raszputyint.
Dimtrijvel megszöknek és boldogan élnek míg meg nem halnak.


Gyerekkoromban nagyon szerettem ezt a mesét,  bár akkor még nem tudtam hogy a cselekmény néhány mozzanata való életben is megtörtént.
Anasztázia haja fogott meg leginkább, aminek még most sem tudom a magyarázatát.
Nagyon szerettem, hogy annyi zene van benne és állandóan tekertem vissza a kazettát a zenékre.
Az utolsó jelenetet, mikor Anasztázia megsemmisíti Rasputyint mindig eljátszódtam a szobában egy dezodoros üveggel.
Anasztázia karaktere egy olyan emberhez hasonlít, aki nem ismeri a múltját, nem tudja honnan származik. Összezavarodott és nagyon fél minden emberi közeledéstől, hisz élete során nem igazán volt része ilyenben.
Dimitrij egy szerelmes férfi szerepét alakítja, aki bármit megtesz, hogy bebizonyítsa igazát és akár életét is odaadná szerelméért.


Ebben a rajzfilmben nincs kedvenc mondat, kedvenc ének van a Volt egy régi december című dal, melyet mai napig is szívesen dúdolok.
A következő mesefilm Shrek lesz.



Link: http://www.mesek.tv/teljes-mesek/anasztazia-teljes-mesefilm.html
Képek: http://meselandia.hu/wp-content/uploads/2013/06/anastasia-2-meselandia.jpg
              http://static.est.hu/kepek/234/film/234053_film_anasztazia_01.jpg
        http://m.cdn.blog.hu/po/popkult/image/enbee/film/anasztázia%20[1997]/anastasia_screen_26.jpg
http://www.cosmopolitan.hu/Root/Shared/Pictures/2012/01/09/(32).jpg

                                   A kis hableány

                   A film Atlantikába kalauzol el minket, a csodálatos vízalatti birodalomba, amelyet sellők népesítenek be. Uralkodójuk a hatalmas Triton király, akinek összesen hét lánya van, köztük a legkisebb, és legcsintalanabb, a tizenéves Ariel. Ariel megmagyarázhatatlanul vonzódik az emberek világához, rendkívül érdekli minden olyan dolog, ami velük kapcsolatos. A legtöbb idejét a víz felett szereti tölteni, amivel gyakran ki is vívja apja haragját, aki szigorúan tilt minden sellőt a víz feletti világtól, mondván, hogy az emberek szörnyen veszélyek, rájuk a tengeri lényekre nézve.
                    Egy alakommal Ariel észrevesz egy hajót, amint a tengeren úszik, és kíváncsian követni kezdi. A hajón épp egy közeli királyság alattvalói ünneplik, a királyság ifjú hercegének Ericnek, huszadik születésnapját. Ariel első pillantásra beleszeret a jóképű hercegbe. Hamarosan vihar tör ki a tengeren, ami porrá zúzza a hajót, ám a legénység megmenekül, kivéve Ericet, aki a vízbe zuhan. Ariel kimenti a herceget a vízből és épségben partra juttatja őt. Eric mindebből csak arra emlékszik, hogy egy gyönyörű lány mentette ki a tengerből, aki varázslatos hangon énekelt. Megfogadja, hogy előbb-utóbb megtalálja őt, és feleségül veszi.

                          A történtek után, Ariel egyre inkább vágyakozni kezd az emberek világába, mint eddig valaha. Különös viselkedése azonban felkelti az apja figyelmét, aki, miután rájön, hogy a lánya beleszeretett egy emberbe, éktelen haragra gerjed, és megbünteti őt. Ariel rövidesen felkeresi a tengerek poliptestű boszorkányát, Ursulát, abban reménykedve, hogy neki hatalmában áll valóra váltani azon vágyát, hogy az emberek közt élhessen. Ursula (aki egyébként Arielt akarja felhasználni, a Triton király elleni gonosz tervében) felajánlja, hogy emberré változtatja a hableányt, cserébe annak gyönyörű hangjáért. Továbbá figyelmezettei őt, hogy a varázslat mindössze három napig tart, ha addig a herceg szerelmes csókot vált vele, akkor egy életre ember marad, de ha nem, visszaváltozik hableánnyá, és örök időkre Ursula rabszolgája lesz. Ariel mindenbe beleegyezik szerelme kedvéért, az alku megköttetik, a bűbáj pedig végbemegy.
Ariel immár, emberi lábakkal az uszonyi helyén, próbál boldogulni a szárazföldön.


                                   Rövidesen újra találkozik Eric herceggel, aki vendégül látja, és befogadja őt a kastélyába. Az elkövetkezendő napokban Arielnek alakalma lesz közelebbről is megismerkedni az emberek világával, Ericcel az oldalán, aki vállalkozott rá, hogy kísérője lesz a felettébb kedves, ám néma hölgynek. Az idő azonban vészesen szorít Ariel számára, így vidám tengeri barátai, Ficánka a lepényhal Sebastian a rák és Hablaty, a sirály mindent megtesznek, hogy közelebb hozzák őt a herceghez, és szerelmes csókot váltsanak. Közben Ursula is terveket szövöget. Varázslattal fiatal lánnyá változtatja magát, és Ariel hangját felhasználva elcsábítja a herceget, aki meg van róla győződve, hogy e hang gazdája, az ő titokzatos szerelme. Bejelenti, hogy egy délután folyamán feleségül veszi a lányt, a ceremóniát egy óceánjárón tartják meg. Arielnek majd meghasad a szíve, mikor szerelmét egy másik lány karjai közt látja. Barátai azonban rájönnek Ursula cselvetésére, és mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a közelgő esküvőt; valamennyi tengeri állat felszökik az esküvői hajóra, s óriási felfordulást keltenek. A felfordulás hevében összetörik Ursula varázsmedálja, így ő visszaváltozik eredeti alakjába, Ariel pedig visszanyeri hangját. Eric ráébred, hogy Ariel az ő igaz szerelme. Mielőtt azonban megcsókolhatná, lenyugszik a Nap, a harmadik napon, így Ariel, a boszorkánnyal kötött alku értelmében visszaváltozik sellővé. A diadalmas Ursula visszatér Ariellel a tenger mélyére.
                  Triton király érkezik Ariel megmentésére, a lányt azonban köti Ursula szerződése. A tengeri boszorkány felajánlja, hogy szabadon engedi a hableányt, cserébe, ha Triton átadja neki a hatalmát. A király belegyezik a dologba, így Ursula megszerzi a koronáját, és Triton mágikus erejű szigonyát. A hatalomra jutott boszorkány immár Ariel megölésére készül, de Eric a tengerbe veti magát és felveszi vele harcot. Ursula ekkor a szigony erejével hatalmas vihart idéz elő a tengeren, hogy elpusztítsa a szerelmeseket. A vihar a felszínre sodor egy régi hajóroncsot, amit Eric némi vesződés után az irányítása alá von, és átgázol vele Ursulán, aki odavesz a romok között. A boszorkány halálával megtörnek a varázslatai is, így Triton király visszanyeri hatalmát. Belátja, hogy tévedett az emberekkel kapcsolatban, és, hogy Ariel tiszta szívéből szereti Ericet, így végül ő maga változtatja Arielt emberré a szigonyával, hogy a lány együtt lehessen szerelmével. Ariel és Eric végül egybekelnek, s valamennyi tengeri lény óriási boldogságban ünnepli őket.
Ariel egy gyönyörű hableány, a film főhősnője. Csodás uszonya hiábavaló, hiszen ő emberi lábakra vágyik, hogy ő maga is az emberek között élhessen, szerelme Eric herceg oldalán. Mindent képes megtenni, hogy együtt lehessen a herceggel, még ha ehhez az gonosz tengeri-boszorkánnyal, Ursulával kell is szövetséget kötnie. A való életre kivetítve egy erős női karakter, aki eléri céljait bármi áron.

Eric herceg jóképű, életvidám ifjú, Ariel szerelmének legfőbb vonzalma. Bár sokáig nincs tisztában Ariel igazi kilétével, hamar megkedveli őt, idővel pedig bele is szeret. Állat-barát szereplő, kutyusáért képes volt visszamászni az égő hajóra, hogy kimentse.
Ursula a tengerek gonosz, álnok boszorkánya, kinek teste polipcsápokban végződik, a történet főnegatív szereplője. Ravasz és fondorlatos, különös tehetsége van a varázsláshoz, amit arra használ fel, hogy csapdába csalja a sok, védtelen sellőt, akiket aztán rútul rászed. Ördögi tervében, hogy átvegye az uralmat a tenger fölött, Arielt akarja felhasználni, céljai elérésében pedig nem riad vissza semmitől. Igazi negatív szereplő.
Triton király keménykezű, nagy hatalmú uralkodója a tengereknek. Gondviselően óvja a népe és saját családja biztonságát, az embereket pedig ellenségeknek tartja a vízben élő lények számára. Idővel azonban kénytelen megváltoztatni a világnézetét, különösen, mikor a lánya boldogsága kerül szóba. A való életre kivetítve Triton király az igazi apát jellemzi, aki bármire képes gyereke boldogságáért.
Sebastaian, a kis termetű rák, Ficánka, a kissé ijedős hal és Hablaty, a tengerparti sirály, mind Ariel jó barátai, segítői. Nélkülük Ariel ki sem menekült volna Ursula karmai közül.
Kedvenc mondatom a meséből: “Ringat a víz” (Sebastaian dalának refrénjében van benne).
   Következik az Anasztázia :).

Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_kis_hableány
Képek: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqHgbH5kULvqsVpfxujoJNxfJY_MdEAm4rDQ1bBetsG-BhgtAcl3pYnrZFEFpZWV0p4jFYbP-LWcD0L1kYPLeRJx55jhv2IosB9mDXtfcv20bxefl8F2xEhQ8tftqn6MhgB8jvIRSh-rM/s1600/kis+hable%25C3%25A1ny2.jpeg
                 http://detskoe-tvorchestvo.ru/tvorchestvo/russian/src/images/rusalochka/rusalochka_1.jpg
                http://www.urbansnob.hu/images/stories/ariel.jpg

             

                                       Hófehérke


                   Volt egyszer egy szép királylány, Hófehérke, akit mostohaanyja, a királynő nevelt. Hogy elrejtse a lány szépségét ócska rongyokat viseltetett vele és a legalantasabb munkákat bízta rá. Egy nap egy herceg meghallva Hófehérke énekét bemegy a palotába és megpillantva a leányt azonnal szerelmes lesz belé. A rendkívül hiú uralkodónő minden nap megkérdezte a varázstükrét, ki a legszebb a világon, s egy napon azt a választ kapta: Hófehérke.

                    A királynő erre megparancsolta udvari vadászának, hogy ölje meg Hófehérkét, s vigye el neki a lány szívét. A vadász azonban megkönyörült Hófehérkén, s nem bántotta. Hófehérke az erdőben sétálva barátokat szerzett magának, állatokat, és általuk rábukkant a hét törpe házára, amelyet alaposan kitakarított velük, majd vacsorát is főzött. A hazatérő törpék értetlenül fogadták a történteket, végül azonban megtalálták Hófehérkét, akinek megengedték, hogy náluk maradjon.
                     A királynő eközben újra varázstükréhez fordult, amely elárulta neki, hogy Hófehérke még mindig él, s továbbra is ő a legszebb. Erre a királynő vénasszonnyá változott, s mérgezett almát készített. Rájött, hogy van ellenszere a méregnek, mégpedig az igaz szerelem csókja, de nem aggódott, hiszen ha halott a törpék úgyis eltemetik. Másnap pedig megjelent Hófehérkénél, hogy rávegye, fogyassza el. A gonosz terv sikerrel járt, Hófehérke holtan esett össze. Látva mindezt a törpék, felkergették a királynőt egy hegy tetejére, akibe belecsapott a villám, s lezuhant. Hófehérkét üvegkoporsóba tették, hogy szépsége örökké látható maradjon. Megjelent azonban a királyfi, Hófehérke szerelme, s egy utolsó csókot lehelt kedvese ajkára, aki ettől felébredt. Ettől fogva boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Természetesen, mint minden mesében, ebben is megjelenik a gonosz, ezúttal a hiú királynő személyében. Bármire képes szépsége „megőrzése” érdekében, még gyilkosságra is.

Ebben a mesében is megjelenik a főszereplő segítője, ám itt többesszámban fordulnak elő, hiszen az erdő állatai illetve a törpék is sokat segítettek Hófehérkének. A törpék a neveiket fő tulajdonságaik alapján kapták, melyek a grafikából nagyon kitűnnek, még a pici gyerekek számára is: Tudor – az okoskodó, Vidor – a folyton boldog, Morgó – az undok, Szundi – aki bármilyen tevékenység közben elalszik, Szende – a szégyenlős, Hapci – a tüsszögős, Kuka – az elnyúzott ruhákban járó, néma, kedves kis törp.
Gyerekkoromban nagyon örültem a királyfi és Hófehérke szerelmének, ám mára furcsállottam, hogy első találkozásuk után szerelembe estek, majd második találkozásuk után a királykisasszony útra is kelt a királyfival. Tudom, ez mese, de akkor is. :)
Kedvenc mondatom: „Hej hó, hej hó! Víg dalt dalolni jó!”.
Következik A kis hableány :)


Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hófehérke_és_a_hét_törpe_%28film,_1937%29
Képek: http://www.marinella.hu/szinezok/wp-content/uploads/2012/11/Hófehérke-2_resize1.jpg
              http://mary-ann.lapunk.hu/tarhely/mary-ann/kepek/www_tvn_hu_877afde8cf4616674f72bfe58abf7434.jpg
                   https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTThaIy4eGB3tMsVCGVYdniPnVh7j_t31kmK_CU6nEIkxX_Qhun

Aladdin

A történet helyszíne Agrabah, egy titokzatos, meseszép arab birodalom, ahol az utcagyerek Aladdin él, kedves kis majom barátjával, Abuval. A főhős nem a tipikus utcagyerekek sorába sorolható. Szegény, de ugyanakkor jószívű és kedves. Az emberek azonban csak azt a tolvaj fiút látják benne, aki szinte már majdnem mindenkit megtréfált.

Jafar, a szultán udvari fővarázslója, egy misztikus csodalámpa után kutat. Egy varázslat segítségével kideríti, hogy csakis egy valaki hivatott rá, hogy beléphessen a Csodák Barlangjába, ahol a lámpás van; és ez a valaki nem más, mint Aladdin. Aladdin rövidesen megismerkedik a szépséges Jázmin hercegnővel, a szultán lányával, aki az apja szigora (miszerint feleségül kell mennie az őt ostromoló kérők egyikéhez), elől menekül, és szökött meg otthonától. Aladdin megvédi a lányt egy durva utcai árussal szemben, aki lopással gyanúsítja, majd egy csodás napot töltenek kettesben, és beleszeretnek egymásba. A palotaőrség azonban rájuk talál, Aladdint parancsra elfogják, Jázmint pedig visszaviszik a palotába.



Jafar öreg rabnak álcázva magát bejut a várbörtönbe, és megfűzi Aladdint, hogy tartson vele a Csodák Barlangjába, ahol, hogyha segít neki megszerezni a csodalámpát, annyi kincset talál magának, amiről még csak nem is álmodott. Aladdin némi vonakodás után belemegy a dologba. A Csodák Barlangjában, rá is talál a kissé ütött-kopott lámpásra, és egy varázslatos repülő szőnyegre is, azonban Abu megérinti a "tiltott kincset", amitől a barlang beomlani készül. Aladdin a repülő szőnyegen feljut felszínre, ahol Jafar elveszi tőle a lámpát, és a fiú megölésére készül, de Abu megmenti őt, és még a lámpát is visszaszerzi, majd mindketten visszazuhannak a barlang mélyére, ami betemeti őket.

Aladdin a barlangban rekedve, kíváncsiságból megdörzsöli a lámpást, amiből kisvártatva előbújik a csodaszellem, az alakváltoztató, és mókamester Dzsini, akinek kötelessége új gazdája három kívánságát teljesíteni. Aladdin trükkel ráveszi a dzsinnt, hogy vigye ki őket a barlangból, rájátszva, hogy így nem használ fel egy kívánságot. Eszébe jut Jázmin hercegnő, akivel a piactéren ismerkedett meg, így, hogy legyen esélye elnyerni a kegyeit, azt kívánja a dzsinntől, hogy legyen belőle igazi herceg. Aladdin rövidesen Ali Ababwa hercegként vonul be Agrabába, de Jázminnak az ifjú nem nyeri el a tetszését, azt gondolván, ő is csak egy újabb fennhéjázó alak, aki a kezére pályázik. Aladdin, bizonyításképp, csodás kirándulásra viszi Jázmint a repülő szőnyegen, ahol a lány rájön, hogy a herceg ugyanaz a fiú, akivel korábban megismerkedett, Aladdin azonban azt hazudja, hogy ő mindig is herceg volt, csak épp álruhában. Jafar hamarosan rájön, hogy Ali Ababwa valójában Aladdin, és, hogy az ő birtokában van a csodalámpa. Parancsára, a palotaőrök elfogják Aladdint, és a folyóba dobják, Dzsini azonban egy kívánság erejével megmenti a fiút. Bevallja, hogy nagyon megkedvelte őt, és a barátjává fogadja.



Jafar végül megszerzi a lámpát beszélő papagája, Jágó segítségével, és mérhetetlen, önző kívánságaival hamarosan átveszi az uralmat a birodalom fölött. Jázmin előtt kimutatja Aladdin valódi kilétét, majd varázslattal a sarkvidékekre száműzi a fiút, a szultánt és a hercegnőt pedig rabszolgájává teszi. Aladdin azonban a repülő szőnyegen visszatér Agrabába, ahol szemtől-szemben megküzd Jafar-ral. A varázsló mágia segítségével hajszálra van attól, hogy elvegye a fiú életét, aki azonban az eszét használja, fegyverként; azt sugallja Jafar felé, hogy a dzsinn sokkal hatalmasabb erejű nála, így a mértéktelen Jafar, ekkor saját magát kívánja dzsinné, hogy még nagyobb erőre tegyen szert, ám kisvártatva, Aladdin számításaihoz híven, egy lámpa foglya lesz, mert egy dzsinn nem rendelkezhet szabad hatalommal (ahogy Dzsini korábban közölte Aladdinnal a film során). A lámpába zárt Jafar, Jágóval együtt a kincses barlang mélyére kerül.



Aladdin bocsánatát fejezi ki Jázminnak, amiért hazudott, aki megbocsát neki, a szultán pedig kijelenti, hogy a hercegnő mostantól, ahhoz mehet feleségül, akihez akar, így Jázmin Aladdint választja hitveséül. A harmadik kívánságával, Aladdin szabaddá kívánja Dzsinit, aki mindig is erről álmodott, majd sok boldogságot kívánva az ifjú párnak, hatalmas világ körüli útra indul.

Az utolsó jelenetben, Aladdin és Jázmin a szőnyegen közösen felrepül a csillagos égboltra, ezzel megkezdvén új életüket, miközben Dzsini a hold képében őrködik felettük.

 Gyerekkoromban rémisztőnek találtam Jafar személyét, így amiután néhányszor végignéztem, mindig csak azokhoz a részletekhez tekertem a videókazettát, ahol Jafar nem szerepelt. Igazi gonosztevő, rablókkal és gyilkosokkal köt alkut.

 Aladdin, az igazi jó lélek, a “keleti Robin Hood”. Mindenkin segít, akin teheti, a lopott kenyeret is inkább az éhező gyerekeknek adja, mintsem ő maga egye meg. Furfangos, túl jut többször is az őrség, de még Jafar eszén is. A való életben Aladdint a legjobb barátnőmhöz, Ágihoz hasonlítanám, hisz ő is mindig segít, ha bajban vagyok. Jó tulajdonságai hasonlóak a szépséges főszereplőnő tulajdonságaihoz.

 Jázmin, a gyönyörű hercegnő kicsi koromban nagyon szépnek és elbűvölőnek tűnt. Ravasz, kiáll a saját igazáért. Jólelkű, hiszen a piacon az almát odaadja az éhes kisgyereknek. Annyira megragadt a jelleme, hogy egy farsangi bálon az ő szerepébe bújva léptem fel.

Dzsini volt a kedvenc figurám. Igazán komikus, vicces, pörgős és annak ellenére, hogy sokat beszél, (legtöbbször fölöslegesen, de ez érthető, hiszen csak 10 000 évente dörzsölték meg a lámpát, amiből előbújt) mindig jelen van és segít a baj esetén.



 Abu, a kis majom, a hű barát. Dzsini legtöbbször muszájból segített Aladdinnak, ám Abu (még ha a Csodák barlangjában bajba is sodorja kettejük életét) igaz barát lévén, mindig segít gazdájának.

 Kedvenc mondatom: “Ébredj Dzsini! Bilibe lóg a kezed” (igaz, hogy ez két mondat, de lehetetlen volt ezt kihagyni).

Következő mese a Hófehérke :).

Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aladdin_%28film,_1992%29

             Képek: http://flamingonewyork.com/wp-content/uploads/2014/08/Aladdin-Jasmine-Aladdin.jpg
                           http://howardashman.com/_img/b/Aladdin-two.png
                      http://images2.fanpop.com/image/photos/12200000/Aladdin-disney-prince-12292655-800-600.jpg
                         http://images1.fanpop.com/images/photos/1700000/Aladdin-Screencap-aladdin-1715356-720-480.jpg

Bambi

A történet Bambi, a kis szarvasbikaborjú születésétől indul. Végigköveti az első lépéseit, első szavait, első kalandjait. Láthatjuk, hogyan ismerkedik meg az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezettel, amiben hol édesanyja, hol kis barátai, Toppancs nyuszi és Virág, a borz segítenek neki.

Megtapasztalja a veszélyt, amit főként a vadász jelent számukra, majd a bánatot, amit édesanyja elvesztése miatt érez. De nem marad magára, mert apja, az erdő Nagyhercege, magához veszi és felneveli. Ifjúkorában aztán a szerelem is utoléri. Szarvasbikához illően meg is küzd a választottjáért, majd egy erdőtűzből való sikeres menekülés után maga is családot alapít, párja két gyönyörű őzgidát hozott világra.

            Gyerekkoromban a kedvenc szereplőm Toppancs volt, a dobbantó nyuszi. Mára ez nem változott, hiszen ugyanúgy kedvelem őt, ahogy gyerek fejjel. Már az első alkalommal, ahogy megjelent, megtetszett. Vicces és kedves figura, ugyanakkor ki nem szeretne egy nyuszikát, főleg amikor még pici. A gyerekek figyelmét egyből a komikus, ugyanakkor szelíd, jópofa karakterek vonják magukra.

Majdnem két évtized utáni újranézés közben több olyan részletekre figyeltem fel, amikre néhány évesen nem: Bambira az édesanyja óriási nagy szeretettel és odaadással vigyázott, nem hiába mondják hogy az anyai szeretetnél erősebb nincs a világon. Szembetűnő volt az is, amikor a vad és ideges Ronno (Bambi vetélytársa) küzdelemre hívta riválisát Patácska, az őzgida lány kegyeinek elnyerése érdekében, ám a főszereplőnk jellemében látszott ennél a jelenetnél, hogy kezdetben visszakozott a vívástól, többször is meghátrállt, mielőtt harcba lendültek volna. Ebben a részben látszik Bambi „nevelése”: a jóindulat, a békés természet, a hősies megállás mind a szarvasunk jellemét képezik.
Toppancs nyuszi és Virág borz több tulajdonságban is ellentétek. Toppancs fürge, nagyon játékos, szeleburdi, mindenbe beleüti az orrát, míg Virág szerény, szelíd és csendes. Ugyanakkor mindketten igazi jó barátok, kedvesek, jó szívűek, segítőkészek, önzetlenek. A mindennapi életben az ember legjobb barátját jellemeznék mindketten.

Nagyherceg, Bambi papája egy „isten-képet” valósít meg a szemünkben, hiszen csak a távolból figyeli a történteket, és mindig akkor jelenik meg, ha a gyereke bajban van, illetve mindig jóra fordítja a dolgokat.
Kedvenc mondatom a rajzfilmből borztól származik: „Nincs semmi baj, nevezzen csak Virágnak, ha egyszer így akarja.”
       Következő mese az Aladdin  lesz :)


Link: http: //hu.wikipedia.org/wiki/Bambi_%28film,_1942%29
Képek: http://m.cdn.blog.hu/fi/filmbook/image/bambi.jpg
http://www.disney.co.uk/bambi/images/gallery_images/BDE_ks01.jpg
http://img1.wikia.nocookie.net/__cb20111005140721/disney/images/b/bc/Bam10.jpg
http://www.mitfozzunkma.hu/images/1209/bambi3.jpg

2014. december 15., hétfő

                                Herkules


                    Nagy az öröm az Olümposzon, Zeusznak és feleségének, Hérának gyermeke született. Csak a főisten fivére, Hádész nem örül az erős kis Herkules érkezésének, mivel a Párkák azt jósolják neki, Herkules megakadályozza majd, hogy átvegye a világ irányítását, és utód híján esélye sincs, hogy Zeusz örökébe lépjen. Az alvilág ura megbízza a két ügyefogyott szolgáját, Pechet és Pánikot, hogy tegyék el láb alól Herkulest. A dolog félig sikerül, a varázsitaltól Herkules elveszti halhatatlanságát, az ereje viszont megmarad.

            Herkules gyermekkorát kívülállóként éli, hatalmas ereje kihívást jelent számára, képtelen beilleszkedni a többi ember közé. Nevelőszülei elárulják neki, hogy talált gyermek, így az ifjú úgy dönt, utána jár származásának. Zeusz elmondja fiának, ahhoz, hogy visszatérhessen az Olümposzra, be kell bizonyítania, igazi hős. Szárnyas lovával, Pegazussal az oldalán Herkules felkeresi Philoktétészt, a mogorva szatírt, akinek eddig minden kiképzett hőse alulmaradt; végül úgy dönt, egy utolsó próbát tesz Herkules felkészítésével. A kiképzés után hármójuk megkísérli megmenteni Meget, egy bajba jutott hölgyet a kentaur Nesszosztol. A forrófejű Herkules nehezen ugyan, de megbirkózik a feladattal, s bár elbűvöli a bájos lány, folytatja útját Thébába. Távozása után Megről kiderül, Hádész kényszerű szolgálatában áll, mivel lelkét az istennek adta szerelme életéért cserébe, aki végül elhagyta őt. Mikor Hádész rájön, hogy Herkules életben van, éktelen haragra gerjed, s új tervet sző kiiktatására.

            Herkules arra készül, hogy bizonyítsa Théba népének hősiességét. Hádész a Hidrát veti be, hogy a sokfejű szörnyeteg végezzen a még tapasztalatlan aspiránssal. Hosszú küzdelem után az istenek gyermeke kerekedik felül azzal, hogy a fenevadra zúdítja a hegyoldalt. Herkules rövidesen multimilliomossá, ünnepelt sztárrá válik országszerte. Ráébredve, hogy tervét komoly veszély fenyegeti, Hádész Meget küldi kideríteni a szuperhős gyenge pontját, s cserébe szabadságát ígéri a lánynak. Herkulest csalódás éri, mikor Zeusz közli vele, még nem térhet vissza az istenek közé, mivel pusztán karizma nem bizonyítja valódi rátermettségét. A hős eltölt egy napot Meggel, aki azon veszi észre magát, hogy beleszeretett a férfibe. Mikor Herkules távozása után megjelenik Hádész, tájékoztatja, hogy Herkulesnek nincs gyenge pontja, azonban a számító isten már nagyon is jól tudja, mi az. Phil fül- és szemtanúja kettejük beszélgetésének, s megpróbálja figyelmeztetni tanítványát, aki azonban ügyet sem vet rá, mi több, komolyan megsérti őt, így a szatír hazatérését tervezi. Hádész tűnik fel a megkötözött Meggel az oldalán, s alkut ajánl Herkulesnek: ha a hős a következő huszonnégy órára átadja neki erejét, a lány szabad lesz és sértetlen. Miután Herkules elfogadja az ajánlatot, Hádész elárulja neki, hogy Megara végig őt szolgálta, majd pedig a titán horda kiszabadítására indul. Egy kivételével az Olümposz felé irányítja őket, a Küklopszot pedig Herkules megölésére utasítja. Megarában, s így mindenben csalódott hős baját ereje híján rendesen ellátja az óriás, azonban Phil lelket önt belé, a végső pillanatban pedig Meg a segítségére siet, így ő hal meg helyette. Ennek következtében az alku felbomlik, Herkules visszanyeri erejét, s Pegazus hátán az istenek segítségére siet. A legyőzött Hádész visszatér az alvilágba.

            Herkules rövidesen utánamegy, s Meget követeli, azonban a holtak ura felvilágosítja, hogy szerelme jelenleg a lelkek folyójának fogja. Herkules magát ajánlja fel a lányért cserébe, Hádész pedig belemegy az egyezségbe, abban bízván, hogy a férfi nem ér fel Meggel, mielőtt maga is odaveszne. Herkules beleveti magát az örvénybe, s noha életereje egyre fogy, elképesztő bátorsága révén visszanyeri isteni mivoltát, egyúttal halhatatlanságát, s így sikeresen kijut a lány lelkével. Hádész megpróbálja kimagyarázni magát, azonban Herkules egy ökölcsapással a mélybe küldi, ahol a lelkek lehúzzák az áramlattal. Herkules egyesíti Meg lelkét és testét, majd együtt indulnak az Olümposzhoz. Herkules azonban lemond a halhatatlanságról, s a földi életet választja szerelme oldalán. Phil végre elnyeri, amire mindig is vágyott: megjegyzik nevét egy igazi hős tanítójaként.
                   Ez a rajfilm volt az egyetlen, amelyiket gyerekkoromban nem néztem meg, mert lány lévén nem tetszettek a harcolós animációk, így neki sem fogtam. Felnőtt fejjel végignézve is nagy mondanivalója van a történetnek: a főszereplő, Herkules a saját bőrén tanulja meg, hogy nem elég az erő, hanem szív is kell ahhoz, hogy valakiből igazi hős legyen. Veszélyes csapdába esik bele, ám ebből a szerelmes Meg és igaz barátai kimentik.
                    A mese főszereplőjének, Herkulesnek a nagy ereje, bátorsága és kitartása dícséretre méltó, ám ahogy a világi életben sokszor előfordul, szerelmi csalódás folytán minden erejét elveszti, feladja a harcot a gonosz ellen. Fontos megjegyezni, hogy amint szívét-lelkét beleadja, rögtön felépül és megújult erővel képes harcolni szerelméért a nála hatalmasabb, démonikus erőkkel rendelkező Hádész ellen.
                    Meg, a rajzfilm egyik legcsinosabb figurája, szerelmi csalódás miatt nem képes bízni a férfiakban, megveti azokat, egészen addig a pillanatig, amíg ismét szerelembe nem esik. Hétköznapokra vetítve a hősnő egy bánatos fiatal lány, aki a lelke mélyén szabadulna a fájdalomtól, szorongástól, de büszkesége és attól való félelme, hogy ismét megbántódik, nem  hagyja ezt.

                    Ebben a mesében is részt vesznek a komikus segítők: Phil, a szatír és Pegazus, a szárnyakkal ellátott ló. Leghűségesebb barátja Herkulesnek Pegazus, aki sosem fordított neki hátat, a többi szereplőtől eltérően ő mindig Herkules mellett állt (amikor tehette). Legjobb barát szerepét játsza, méghozzá tökéletesen.
                    Kedvenc szereplőm a puhalelkű, puffancs nőcsábász, Phil, mivel már alkatánál fogva kétértelmű a jelleme: alacsony és telt, mégis a hősöket mind ő eddzte. Mindemellett a durva és komor külsőn belül lágy és éhes szív dobog. A való életben Phil a szeretre vágyó, nem túl vonzó külsejű férfi szerepébe illik bele.
         Következik a csodálatos Bambi.:)


Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Herkules_%28film,_1997%29
Képek: http://www.partyponty.hu/system/attachments/3325/event_display/hercules.jpg?1383077088
             http://noob.hu/2011/08/24/snapshot20110824195042.jpg
             http://images2.fanpop.com/images/photos/6000000/Hercules-and-Meg-disney-couples-6037438-277-231.jpg
             http://www.weboid.hu/pictures/inarticle/inarticle-b-581bz2dqj8.jpg

2014. december 1., hétfő

                                           Jégvarázs

            Ahogy ígértem, a Szépség és a szörnyeteg című bejegyzésem után a Jégvarázs című animációról írnék néhány sort, melynek inspirációjául Andersen - A Hókirálynő meséje áll.
            A történet Arendelle királyságában játszódik le. A királyi család legidősebb lánya, Elza hercegnő, különleges hatalom birtokában van: képes jeget és havat varázsolni a tenyerével. Egy alkalommal, mikor a kishúgával, Annával játszik, csodás képessége súlyosan megsebesíti a testvérét, akit véletlenül a fején talál el a varázs. A király és a királyné az erdő mélyén élő, varázserejű trollokhoz viszik a kislányt felépülni. A trollok királya meg is gyógyítja Annát, mely során kitörli a kislány emlékezetét a nővére képességeiről, de figyelmezteti a szülőket, ha a jégvarázs Anna szívét találta volna el, könnyen meg is halhatott volna. Elza a gondolattól rettegve, hogy ereje újból ártani fog a húgának, elszigeteli magát a külvilágtól, így Annától is. Évekkel később Anna és Elza szülei egy hajóútra mennek, mely során viharba kerülnek, és odavesznek a tengerben.

Három évvel a szülők halála után méltóságok özönlenek Arendelle-be a világ minden tájáról Elza nyár közepi, koronázási ünnepségére. Köztük van Bronzország hercege, aki az új királynő által akarja megszerezni Arendelle tehetős földi javait. Az ünnepség elérkeztével Elza egyre jobban fél, hogy képtelen lesz kordában tartani az erejét, Anna viszont alig várja az ünnepélyt, hogy új emberekkel ismerkedhessen meg. Az utcán sétálva találkozik a jóképű Hans herceggel a szomszédos királyságból, akivel azonnal szerelembe is esik. Az ünnepség során csodás időt töltenek el kettesben és végül Hans megkéri Anna kezét, aki igent mond. Elza azonban ellenzi az eljegyzést, és mikor a két testvér vitába száll egymással, Elza ereje elszabadul, a palota padlóját hirtelen hegyes jégdárdák borítják. A királyság lakói megrémülnek a látványtól, Bronzország hercege boszorkánysággal vádolja meg Elzát. A rémült Elza elmenekül a kastélyból, eközben minden felületet jég kezd beborítani, még a kikötő vize is befagy. Anna vállalja, hogy helyrehozza a dolgokat, és elindul Elza után, hogy megkeresse őt, a királyság irányítását pedig Hansra bízza.
Elza felmenekül a magas hegyekbe, ahol úgy dönt, többé nem fog félelemben élni, és szabadjára engedi mágikus erejét, ami az egész királyságra fagyos telet hoz. Anna, Elza után kutatva a hegyekben találkozik Kristoffal, a hegylakó férfival, és rénszarvasával, Svennel, aki vállalja, hogy a lány kísérője és kalauza lesz a hegyvidékben. A páros rövidesen megismerkedik Olaffal, a beszélő hóemberrel, akit Elza varázsa hozott létre. Olaf, akárcsak Anna és Kristoff, vissza akarja hozni a nyarat Arendelle-be (nincs tisztában azzal, hogy hóember lévén a melegben elolvad) így elkíséri őket a magas hófödte hegyekbe, ahol Elza jégpalotája áll.

Anna a jégpalotába érve informálja testvérét arról, hogy Arendelle-t elöntötte a tél, így arra kéri, térjen vissza a királyságba, hogy helyrehozza. De Elza visszakozik, mert retteg attól, hogy az erejével ártani fog az embereknek, legfőképp Annának. Egyre zaklatottabb lesz Anna jelenlététől, s végül az egyik jégvarázslata eltalálja a testvérét, közvetlenül a szívénél. Hogy megvédje a húgát a továbbiakban, Elza megteremti a Hóriást, egy hatalmas hószörnyet, hogy kidobja Annát és Kristoffot a jégpalotájából.
Kristoff rövidesen felfedezi, hogy Anna haja fehérré változik, így elviszi őt örökbefogadó családjához, a trollokhoz, hogy segítsenek rajta. A trollkirály szerint csak az „igaz szeretet” mentheti meg Annát, hogy feloldja megfagyasztott szívét. Kristoff mihamarabb igyekszik visszavinni őt a kastélyba, bízva abban, hogy egy igaz szerelmes csók Hans és Anna közt képes megmenteni őt.
Eközben Bronzország hercegének emberei és Hans megostromolják Elza jégpalotáját, legyőzik a Hóriást, a királynőt pedig fogságba ejtik. Abban bíznak, hogy Elza halála véget vet a fagyos télnek Arendelle-ben. Hans megpróbálja rávenni Elzát, hogy oldja fel a varázst, ő azonban még mindig nem tudja hogyan tegye. Kristoff visszaviszi Annát a kastélyba, a szolgálókra bízza, akik rögvest Hans elé viszik. Hans azonban nem csókolja meg Annát, mivel, felfedvén valódi szándékát, célja, hogy félreállítsa Elzát az útjából, és ő legyen Arendelle uralkodója. Annát egy szobába záratja, hogy megfagyjon, Elzát pedig ki akarja végeztetni, ő azonban, az ereje segítségével megszökik a börtönből. Ugyanekkor Olaf megszökteti Annát a palotából.
Mivel Elza félelmei egyre nagyobbak, az ereje csak fokozódik, és szörnyű, pusztító hóvihar csap le a királyságra. Olaf minden erejével igyekszik Annát melegen tartani, hogy meg ne fagyjon. Ráébreszti Annát, hogy Kristoff az igaz szerelme, és minél hamarabb össze kell őket hoznia, hogy megcsókolják egymást. Kristoff is igyekszik visszaérni a palotába, mivel rájön, hogy szereti Annát. Hans rátalál Elzára, és azt hazudja neki, hogy Anna halott, mégpedig miatta. Elza bánata lecsitítja a hóvihart, ezt kihasználva Hans arra készül, hogy megölje őt a kardjával. Anna észreveszi ezt, és utolsó életerejével megmenti Elzát, ám közben jéggé fagy. Elzát mérhetetlen bánat tölti el húga halála miatt, de pillanatokon belül kiolvad a lány, mivel a nővére igaz szeretetének megnyilvánulása felolvasztotta őt a jégvarázsból.
Elza rájön, hogy a szeretet a kulcsa, hogy kordában tudja tartani az erejét. Ezen felismerés alapján felolvasztja a birodalmat a tél alól, és még Olafot is életben tartja, egy saját hófelhőt varázsol a feje fölé. Így Olaf vágya teljesül, mert megláthatja a nyarat. A történtek után Hans börtönbe kerül, majd kitoloncolják az országból, Bronzország hercege pedig megszégyenülve, kereskedelmi szerződés nélkül tér vissza országába.
Kristoff és Anna végre megcsókolják egymást. Elza megígéri, hogy soha többé nem fog elzárkózva élni, ezzel helyreállítja a testvéri kapcsolatát Annával, és az egész királyság ünnepel.

Ez számomra ugyan nem gyerekkori rajzfilm, de óriási mondanivalóval bír, hiszen a Disney animációk történelmének talán első meséje, melyben a főhős nem egy szerelmes ífjú herceg, aki a számára kedves teremtés kezét szeretné elnyerni. Véleményem szerint ez nagy áttörést jelentett a rajzfilmek terén, mivel két lánytestvér csodálatos történetét mutatja be a Walt Disney Pictures: a családcentrikusság illetve a végtelen testvéri szeretet varázsát, mely a jeget is képes az emberi szívből kiolvasztani. Az is kirajzolódik a történetből, hogy mivel még a szerelmes Kristoff sem képes megmenteni Annát, fontosabb a testvéri kötődés, tiszta szeretet.
Fontos a mese során az is, hogy Hans volt az első férfi Anna életében, aki iránt vonzalmat érzett tökéletes külseje és vonásai miatt, így gondolkodás nélkül elfogadta a lánykérést. Nagyon rövid időn belül kirajzolódott Hans igazi énje, amely nem volt a hercegnőhöz illő. Anna rögtön észbe kapott, így a néző is örülhetett Anna helyes döntésének, miszerint megvetette Hansot az ő hatalomvágyával, pénzéhségével és gonoszságával együtt.

Hogyha rávetítjük a mesében szereplőket a mindennapi életre Anna egy egyszerű lánytestvér, aki imád nővérével játszani.
Elza ő a nagyobbik, aki bár imádja testvérét, képes lemondani mindenről az ő biztonságáért.
Hans az a típusú ember,akit csak a vagyon és hatalom érdekel. Nem tud szívből szeretni, mert elvakítja a pénz.
Kristoff ő az egyszerű legény, aki vagyon, pénz és csillogás nélkül is képes elvarázsolni Annát a tiszta és őszinte szeretetével.
Mint minden mesében, ebben is részt vesz a különleges segítő, egy bohókás karakter: Olaf, a hóember. Szeretetre méltó figura, kedves külseje, vicces természete egyből megnyeri a néző figyelmét. Napsütésre és napozásra vágyik, pozitivitásával és kis naivitásával elhiteti magával, hogy ő nem tud elolvadni még izzó napsugarak között sem. Pozitív gondolkodás és gyermeki szeretet jellemzi. Tőle hangzik el az alkotás talán legfontosabb illetve legszívenütőbb kijelentése: „Vannak olyanok, akikért érdemes elolvadni.”


Folytatásként a Herkules animációról lesz szó. :)

Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jégvarázs
Képek: http://i.ytimg.com/vi/F3VwJm4NpJ4/maxresdefault.jpg
              http://img2.timeinc.net/ew/i/2013/11/27/Frozen.jpg
              http://hetediksor.hu/wp-content/uploads/2014/08/jegvarazs1.jpg
               http://goodgirlscompany.nl/wp-content/uploads/2014/11/Disney-Frozen_verjaardagscadesu_Frozen-poppen_Frozen-verkleedkleding_-Anna-en-Elsa_-Anna-and-Elsa-dolls.jpg